A regionális együttműködés, a vízkészleteink kezelése és a magasabb szintű fogyasztói szolgáltatás szerepelt tapasztalatcsereként a Dunai-platform második Benchmarkingjának szabadkai műhelyén, amelyet 2019. február 27.-e és 2019 március elseje között közel száz résztvevő jelenlétében rendeztek. Ezen az összejövetelen együttműködési szerződés született a városok, a szabadkai, az újvidéki, a bijelinai és a szegedi Vízművek között, valamint több szakmai és tudományos munkát is bemutattak ezen a szakterületen.

Szabadka adott otthont a második Bencsmarking műhelynek február 27.-én, páhuzamosan azzal konferenciával, amely „az erők egyesítése a jobb szolgáltatás elérése érdekében címet viselte“. Ezt a jelentős eseményt a a Duna-menti Régiók Nemzetközi Vízszolgáltatói Szövetsége, Szabadka Város Önkormányzata és a Szabadkai Vízművek és Csatornázási KKV közösen szervezte. A résztvevők a romániai, magyarországi, albániai, horvátországi, szlovéniai, macedóniai, boszniai, ukrajnai és szerbiai önkormányzatokból és vízművektól érkeztek. Emellett a Délkelet-európai Helyi Önkormányzatok Szövetsége Hálózatának (NALAS) tagjai, továbbá  a Víztechnologiák és Közegészségügyi Mérnökség Egyesülete és mások is részt vettek az eseményen.

A tanácskozás megnyitója

A konferencia megnyitóján a résztvevő vendégek, valamint a média előtt Horváth Tímea alpolgármester asszony, Vladislav Krsmanović, a tartományi mezőgazdasági, vízügyi és erdészeti titkárság képviselője, Valter Kling az IAWD titkára, Boran Ivanovski, a NALAS programvezetője, továbbá Čeda Maksimović, a londoni Imperial Főiskola, és Sugár György, a Szabadkai Vízművek és Csatornázási KKV igazgatója szólaltak fel. 

A tanácskozás megnyitójának végén a városok képviselői mellett a szabadkai, szegedi, újvidéki, bijelinai a Vízművek és Csatornázási vállalatok partneri szerződést írtak alá, amelynek értelmében együttműködnek majd a kommunális vízgazdálkodás fejlesztése, a bevált gyakorlatok és a tapasztalatcsere kapcsán. A szerződés céljaiként a következők szerepelnek: vízkészleteinek racionális fogyasztási hozzállásának javítása a jelenlegi és a jövendőbeli fogyasztók esetében,  a helyi önkormányzatok mellett a vízművek és csatornázási vállalatok hatékonyabb bevonása az irányításba, felügyeletbe, ellenőrzésbe, szervezésbe, és szolgáltatás fejlesztésbe. Célként szerepel olyan operatív  fejlesztés, amelyet hatékony, gazdaságos, műszaki-technológiai rendszerteljesítmény eredményez, a tulajdon és infrastruktúrális eszközök integrált rendszerműkődése, a magasabb szintű fogyasztói szolgáltatás, valamint olyan együttműködés, amely a szolgáltatást-igénylők mellett más érdeklődő felé irányul. 

Bencsmarking műhely 

Ezen a két napon a szabadkai Galléria Szállóban megtartották a műhelymunkákat, melynek során több érdekes témájú előadás és megbeszélés szerepelt a programon: Regionális együttműködés a kommunális szolgáltatások javításában:

1.       Hatalmi szervek, egyesületek és vállalatok közreműködése a szektor megreformálásában

2.       A hatalom-, és vállalatok felelőssége – fenntartható, de elfogadható szolgáltatás

3.       A víz-, és csatorna infrastruktúra fejlesztése

4.       A közösségi részvétel és a víz fontosságának tudatos kialakítása

5.       A víz és csatornainfrastruktúra építése és fenntartása

6.       Törekvés az energetikai hatékonységra és semlegességre

7.       A szennyvíztisztítás regionális fejlesztése

8.       A résztvevők tanulmányi látogatása Szabadka város szennyvíztisztítótelepén

Összefoglalás

Philip Weller, a Dunai Vízprogram koordinátora

REGIONÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS A KOMMUNÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK TERÉN

A vízellátás és szennyvízelvezetés alapvető jelentősséggel bír a  Duna-menti régió lakossága számára. Annak ellenére, hogy a régió alapvetően magas víz és csatornázási szolgáltatási hozzállással rendelkezik, ezek nem mindig felelnek meg a nemzetközi szabványoknak. A közelmúltban elkészült a szektorról,  a Világbank 2015-ös regionális jelentése, amely rámutatott a munkavállaló, nagyszámú szakmai erőforrások, kapacitások erősítésének regionális fontosságára. Ez részben megváltozott politika helyzetből adódó személyzet és a vezetésőség változás, részben a korlátozott szakmai fejlődés, képzés következményeként.

A Bencsmarking program a kommunális szolgáltatások esetében segítséget nyújt a vállalatok és a dolgozók számára saját diagnózisuk felállításában, amely fontos ügyvitel teljesítményi, fejlődési mutatókat ismertet a vállalati tevékenységről, összehasonlítva más, hasonló szolgáltatást végző cégekkel a Duna-menti régióban és nyugat-európai Vízművek nemzetközi szempontjai alapján, megkönnyítve a dialógust a hatékony gyakorlati szolgáltatást végzők között.    

Szerbiában és a boszniai Szerb Köztársaságban elengedhetetlen egy a vízágazatot szabályozó tesület léthozása.  A szakágazatot befolyásoló politika,  a tervfolyamatok kidolgozása és irányítása a vízszolgáltatás terén több minisztériumot érint, amelyek nem megfelelő módon vannak koordinálva, illetve a szerepkörök,  jogi felelősségek és kötelezettségek a résztvevő hatalmi szinteken sem kielégítők. Így a helyi önkormányzatok szintjén sem a szabályzatok végrehajtása, sem a díjszabási politika a vízszolgáltatások kapcsán nincsenek megfelelően meghatározva. A volt jugoszláviai tagköztársaságok, és  szomszédos országokban (Magyarország, Románia, Bulgária, Görögország, Albánia) ezek a tesületek megalakultak, működnek és eredményesek.

Nenad Đukić, a boszniai Szerb Köztársaság mezőgazdasági, erdészeti és vízügyi minisztériuma

A KÖZVÁLLALATOK REFORMJA

A közvállalatok reformját három szegmensen keresztül figyelhetjük:

Közvállalatok, amelyek terhelik, illetve igénylik köztársasági büdzsé további eszközeit, a kommunális közvállalatok, amelyek a helyi önkormányzatok fennhatósága alá tartoznak, melyeknek megreformálását sürgősen meg kell kezdeni. Ezektől a stratégiai közvállatoktól elvárják a magas fokú profitszerzést és azt, hogy a köztársasági büdzsé egyik forrását jelentsék, és ezeknek reformjait figyelmesen kell végrehajtani a termelékenyebb  és hatékony ügyvitel céljából. Mindenek előtt az első helyen az érdekek kielégítését, várakozások és fogyasztók szükségleteit kell szem előtt tartani, de nagyon fontos a jelentős haszon megteremtése eszközforrássként a további szolgáltatások fejlesztése érdekében:

Sánta Csaba, a szabadkai Vízművek és Csatornázási KKV beruházási és fejlesztési részlegének igazgatója

A NEMSZÁMLÁZOTT VÍZ CSÖKKENTÉSE

Amikor ugynevezett„ szabad szemmel“ figyeljük a vízveszteségeket a rendszerben, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a regió vízművei a kinyert és mért vízfogyasztás között 40% körüli különbséggel számolnak és ezek még magasabbak is lehetnek a megfizetett, felhasznált víz esetében. A gazdasági mellett elengedhetetlen a rendszerszerű megközelítés, annak érdekében, hogy felfedezzük és diagnosztizáljuk, a rejtett, igazolatlan vízveszteségeket a vízellátó rendszerben.  

Ez területi zónázást igényel, 24 órás méréseket, és nyomás-, valamit átfolyásmérést a hálózatban. Ehhez olyan állami és önkormányzati projekt támogatási, ösztönző eszközökre van szükség, amelyek biztosítják a drága mérő-szabályzó műszaki felszereléseket, megfelelő szoftvereket a vízszolgáltatás irányítására, és így a vízveszteségek csökkentése révén megteremtődnek a beruházáshoz és tervszerű preventív hálózati karbantartáshoz szükséges eszközök,  ugyanis ezek nem állnak rendelkezésre a számoos Vízmű esetében.

TÖREKVÉS AZ ENERGETIKAI HATÉKONYSÁGRA ÉS SEMLEGESSÉGRE

Petar Pižurica, a szabadkai Vízművek és Csatornázási KKV termelési szektorigazgatója

Kevés a felépített és működő szennyvíztisztító telepek száma a régióban. Még kevesebb azoknak a száma, amelyek a hulladékok, ezen belül is iszapkezeléssel rendelkeznek, és alkalmasak saját hő és elektromos áram előállítására. A hő-, és áram szolgáltatótól származó energia pénzügyi megtakarítása mellett,  a környezetvédelem javulása, a szén-dioxid légköri csökkentett kijutatása mellett, az „ üvegház-effektus “csökkenéséhez is hozzájárulunk. Ezt a szabadkai tapasztalatot szükséges más vízművekkel is megosztani, de tapasztalatot cserélni azokkal is, akik a régióban ezeket a folyamatokat a szennyvíz és szoláris panelek révén, hő és elektromos energia tárolásra, felhalmozásra fordítják.

 

Prof. dr Čeda Maksimović, a londoni Imperial főiskola 

Blue Green Dream EU-s projekt keretében (a fenntartható minőségű lakossági és vállalati környezet kék-zöld megoldásai) öt európai egyetem, kutatószervezet, és projektáns közreműködésével, kifejlesztettek egy innovatív tervezési, projektálási, irányítási és monitoring módszert, amely alkalmas a meglévő városi környezet felújítására, átalakítására, valamint az új fenntartására. Ez a módszer kihangsúlyozza a (kék) a városi vizek infrastruktúráját és (zöld) területek szinergizmusát, összefonódását. A városi környezet életminőségének javulása mellett, csökken a klímaváltozás miatt bekövetkezett szélsőséges időjárási viszonyok okozta negatív hatások. Megkell változtatni a projektálás „szellemiségét“, melynek során a problémák megelőzőhetőek, és nem a következmények orvosolandók.

A szennyvítisztítás terén Szerbia az utolsók között van Európában. A közeljövőben több mint 300 új szennyvíztisztítótelepet kell építenie, de nem csak az Európai Unióhoz való közeledés és  környezetvédelmi követelmények miatt, hanem a lakosság veszélyeztett közegészségügyi állapotának védelme érdekében is. Gyorsított, kapmány jelleggel készülnek a projekt-dokumentációk, amelyek kimondottan konvencionális, régi aktív iszapos technológiákra épülnek.  A szennyvíztisztítótelepek kapcsán készülő innovációs technológia, amely kiegészítóje a kék-zöld álom projektnek, a hagyományos mellett számos előnnyel rendelkezik: olcsóbb az építése, alacsonyabbak a fennntartási költségek, iszap-kezelési technológia kevesebb területet igényel, szaghatásuk nincs, több ponton decentralizáltan létesíthetők, amely jelentősen lecsökkenti az infrastruktúra árát, ugyanis a integráltan használható több városi funkció ellátása érdekében. Szerbia ezzel a technológiával csak az építési költségből 1 milliárd eurót faraghat le, és párhuzamosan ezzel vezető ország lehet a szennyvíztisztító telepeket érintő innovációs technológia felhasználásában. 

 

Schilling Katarina, az IAWD vízszolgáltató vállalatok tudás és kapacitás bővítésének koordinátora

A KÖZÖSSÉGI RÉSZVÉTEL BEKAPCSOLÁSA A VÍZ FONTOSSÁGÁNAK TUDATOSÍTÁSÁBA

A Vízművek többsége a Duna vízgyűjtő területén az egyetlen Al-Dunai és Kárpát-medencei vízhordó rétegekből nyeri és szolgáltatja a vizet.

Elengedhetetlen a regionáis szintű állami együttműködések a nemzeti vízszövetségek, a helyi önkormányzatok, és a vízszolgáltatók között a fogyasztóik tudatosságának növelése, az ivóvíz fontossága és racionális fogyasztása kapcsán, mert ez a forrás nem kiapadhatatlan, illetve nagyon nezen újul meg. A szabályozási és díjszabási politika elengedhetetlen az oktatói aktivitás létrehozása és fejlesztése kapcsán, főleg a kisiskolások körében, ugyanis itt figyelhető meg az ismeretek szinergizmusa a gyerekek, a tanárok és a szülők  között.  Figyelemre méltó a több éven keresztül megvalósított  szabadkai Vízművek  „Aquarius“ projektje,  és a Rogaška Slatina-i Vízügynökség Duna-menti ügynök elnevezésű több várost és iskolát érintő regionális programja.

Aleksandar Krstić, a dunai Bencsmarking platform koordinátora

EGYÉNEK ÉS SZERVEZETEK ÖSZTÖNZÉSE – BENCSMARKING KOORDINÁTOR ÉS AZ ÉV VÁLLALATA 

Ebben az évben Petar Doroslovački, a szabadki Vízművek és Csatornázási KKV  Bencsmarking koordinátora vehette át az elismerést. A hosszú szakmai karrierje során, Doroslovački közel egy évtizede koordinálta Szabadka értékelését  a hazai és nemzetközi intézményekkel zajló együttműködés során. Ezek között szerepel a nemzetközi teljesítmény-értékelési program a víz- és szennyvíz-szolgáltató vállalatok számára (IBNET), az Európai Becsmarking együttműködés, a Víztechnológiai Egyesület és Közegészségügyi Mérnöksége, illetékes nemzeti, tartományi, és önkormányzati szervek, és így tovább. A vízszolgáltatási Bencsmarking koordinációs aktivitásainak keretében Doroslovačkinakkulcsfontosságú szerepe volt a partneri együttműködés megvalósításában három ország, négy városa és négy kommunális vállalata között, amelyet február 27.-én írtak alá a szabadkai Városháza dísztermében. Ez változást jelenthet az IAWD és NALAS együttműködésében regionális szinten. A nagyszerű konferencia szervezés és a szabadkai Duna-menti régió műhelymunkája igazolta a Doroslovačkira esett választást, így ennek köszönhetően átvehette az év Bencsmarking koordinátorának járó díjat.

Ennek megfelelően a szabadkai Vízművek általában elsőként csatlakozik és támogatja az új aktivitásokat a kapacitások fejlesztése érdekében, és gyakran elsőként szolgáltat bencsmarking adatokat. Elsősorban csapatmunka, időszerű és hatékony menedzsment, nyitottság a tapasztalatcserére, ötletekre, és a bevált tapasztalatok alkalmazása jellemzi. Ebből a tényből kifolyólag mint egyfajta vezetőnek a Duna mentén, a szabadkai Vízművek és Csatornázási KKV menedzsmentje vehettet át a leghasznosabb és legproduktívabb Bencsmarking vállalatnak járó díjat.