Az EBRD, az EU és a kétoldalú adományozók segítenek egy szerb város vízügyi infrastruktúrájának korszerűsítésében

https://www.ebrd.com/news/2021/improving-water-and-wastewater-treatment-in-subotica.html

„A városunk volt az első városok egyike Szerbiában, amely közel 50 évvel ezelőtt szennyvíztisztító üzemet épített“, mondja Trungel Mester Edit, aki a szabadkai szennyvíztisztítótelepnél több, mint két évtizede dolgozik.„Azóta több fejlesztést hajtottunk végre, és rengeteg tapasztalatot és tudást halmoztunk fel. Ma más városok mérnökei jönnek hozzánk szennyvízkezelési képzésre.”

„A városunk volt az első városok egyike Szerbiában, amely közel 50 évvel ezelőtt szennyvíztisztító üzemet épített“, mondja Trungel Mester Edit, aki a szabadkai szennyvíztisztítótelepnél több, mint két évtizede dolgozik.„Azóta több fejlesztést hajtottunk végre, és rengeteg tapasztalatot és tudást halmoztunk fel. Ma más városok mérnökei jönnek hozzánk szennyvízkezelési képzésre.”

Ez egy előrelátható beruházás volt. Ötven évvel később Szabadka még mindig azon kevés városok egyike Szerbiában, amely megfelelő szennyvíz-infrastruktúrával rendelkezik. Az országban a szennyvíz kevesebb, mint 10%-a került tisztításra, és ennek helyreállítása várhatóan az egyik legkritikusabb és legnagyobb kihívást jelentő beruházási terület Szerbia számára, amellyel előmozdítja integrációját az Európai Unióba (EU).

Szabadka az 1970-es években kezdte meg munkáját környezeti infrastruktúráján, amikor a város növekvő ipari tevékenysége fenyegetni kezdte a közelben található Palicsi-tavat. Nem létezett olyan létesítmény, amely az ipari szennyvíz összegyűjtésére szolgált volna, így a szennyvíz közvetlenül a tóba szivárgott, károsítva annak biodiverzitását. A város azon döntése, hogy szennyvíztisztító üzem épüljön, segített megakadályozni a további szennyeződést az elkövetkezendő két évtizedben. Ellenben, ez nem nyújtott tartós megoldást.

„A szennyvíztisztító telep két okból is problémás volt” magyarázza Kern Imre, Szabadka Város alpolgármestere. „Nem távolította el a foszfort és a nitrogént, valamint elégtelen volt a kapacitása. Ki kellett építenünk egy további szennyvíztisztító üzemet.”

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD), az Európai Unió és a Nyugat-Balkán Beruházási Keretrendszer (WBIF) kétoldalú adományozói 2006 óta támogatják Szabadka erőfeszítéseit ezen elsődleges tisztítóüzem korszerűsítésén, valamint az iszapvonal kiépítésén. A város ezt követően folytatta csatornahálózatának bővítését, amely többek között a gyűjtőcsatornák és a további vízvezetékek kiépítésére irányult.

A továbbfejlesztés hozzájárult a szabadkai szennyvízelvezetési és -kezelési szolgáltatások minőségének javításához. Ez lehetővé tette a város számára, hogy 140 ezer polgár mellett további 12 000-et csatlakoztasson a csatornarendszerre, és ezáltal a lakosság 60 százaléka lefedett legyen. Ezenkívül az új szennyvíztelep a hulladékból történő energia előállítására szolgáló technológiai felszereltséggel bír, így jelenleg saját energiaszükségletének 25–40 százalékát állítja elő.

„A szennyvíztisztító telep felújításával Szabadka Szerbia első városainak egyike lett, ahol modern, az uniós szabványoknak megfelelő víz- és szennyvíz-infrastruktúra működik” - folytatja Kern alpolgármester. "Elértük legfontosabb célunkat, a nitrogén és a foszfor koncentrációjának az előírt határértékekre való csökkentését, ami jelentősen javította a tó vízminőségét és elősegítette a biodiverzitás megőrzését."

A város folytatta a beruházásokat a vízszolgáltatásba, így 2020. decemberében új ivóvízkezelő telepet nyitott.

"A szennyvíztisztító telep mellett, amely a város valaha volt legnagyobb beruházása volt, egy új [ivóvíz] tisztító telep építésébe is befektettünk" - magyarázza Sugár György, a szabadkai Vízművek és Csatornázási Kommunális Közvállalat (JKP „Vodovod i kanalizacija“ Subotica) igazgatója."Mostantól minden polgárunk otthonába tiszta, arzénmentes ivóvizet juttathatunk, ami a régióban gyakori problémát jelentett."

Az EBRD közel 20 millió euró hitelt nyújtott a projekthez, míg az EU és a Nyugat-Balkán Beruházási Keretrendszer, valamint a kétoldalú adományozók 9 millió euró beruházási támogatást és műszaki támogatást nyújtottak.

„Soha nem volt erősebb a lendület a zöld infrastruktúrába való befektetésbe, mint manapság. Ez globális és európai prioritás is egyben. Ez mára Szerbiában elsődleges politikai prioritássá vált. Ezért stratégiai célunk a beruházások növelése és felgyorsítása”- mondja Hargitai Zsuzsanna, az EBRD nyugat-balkáni regionális igazgatója és az EBRD Szerbia vezetője. „A következő infrastrukturális projektjeink 80 százaléka zöld beruházás. Eljött az ideje a nemzeti és önkormányzati környezetvédelmi szolgáltatások korszerűsítésének és az egészségesebb környezet megteremtésének a polgárok jelenlegi generációja számára.”

Az EU más víztisztítási projektekhez is támogatást nyújtott Szerbiának. Raška térségében például több mint 6 millió eurót fektetett be egy szennyvíztisztítóba.

"Ez egy újabb mérföldkő annak érdekében, hogy Szerbia zöldebbé váljon, védve állampolgárait és ápolva a ragyogóbb jövőt"- mondja Martin Klaucke, az EU szerbiai küldöttségének operatív részlegéről. „Az európai integráció Szerbia számára nem egy absztrakt dolog; ezt az emberek saját otthonukban láthatják és érezhetik a tisztább és biztonságosabb víz útján, amelyet számukra és gyermekeik számára biztosítanak. A környezet védelme az emberek védelmét jelenti. Az EU erről szól: az emberek számára biztosított jobb életről. ”